ménfői Nagyboldogasszony plébánia

A hagyományos Szent György Napot 2010. április 23-án, pénteken rendezzük a közösségi ház udvarán.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt 18 órától szabadtéri szentmisére, majd ezt követően egy pohár borra, egy tál vacsorára, s a gyermekeket kürtős kalács sütésre!

Március 28-án, Virágvasárnap délelőtt 09.30-kor ünnepi szentmise. Mise elején barkaszentelés, majd körmenet Urunk jeruzsálemi bevonulásának emlékére. Evangélium helyén a Passiót énekeli a kórus. Ezen a hétvégén a Szentsír virágaira gyűjtünk.
Április 1-én, Nagycsütörtökön délelőtt 09.00 órakor olajszentelési mise a győri Bazilikában.
Este 18.00 órakor szentmise az Utolsó Vacsora emlékére. Szentmise végén az Oltáriszentség ünnepélyes átvitele a Jézus Szíve oltárra, majd oltárfosztás. Utána imaóra az Úr Jézus Olajfák-hegyi szenvedésének emlékére.
Április 2-án, Nagypénteken este 17.30-kor keresztút, este 18.00 órakor az Úr szenvedése emlékezetének liturgiája. SZIGORÚ BÖJTI NAP!
Április 3-án, Nagyszombaton egész nap nyitva a templom, látogatható a szentsír.
A húsvéti vigília szertartása este 20.00 órakor kezdődik. A szentmise után gyertyás feltámadási körmenet.
Április 4-én, Húsvétvasárnap délelőtt 09.00-kor ünnepi szentmise.
Április 5-én, Húsvéthétfőn délelőtt 09.00-kor ünnepi szentmise.

December 15-én (kedd) a hajnali szentmise végén útjára indul a „Szállást keres a Szent Család” szép hagyománya.

Karácsonyi szentgyónás

Hittanos gyermekek karácsonyi szentgyónása:
December 17-én, csütörtökön délután 13.30-14.30 4.5.6. osztálynak, 14.30-15.30 a 7.8. osztálynak

Kedves Testvérek a karácsonyi szentgyónásukat elvégezhetik a következő időpontokban:
Minden csütörtökön a szentségimádás alatt.
Minden adventi vasárnapon a szentmise előtt fél 9 és 9 óra között.

Az egyházi év liturgiájában létezik egy ünnep, amely kifejezetten a rózsafüzérnek lett szentelve: október 7., a Rózsafüzér Királynéjának ünnepe . Ennek gyökere 1571. október 7-ig nyúlik, a keresztény seregek törökök feletti lepantói tengeri győzelmének napjáig, melyet V. Piusz pápa és a hívő nép a Szűz Mária különös segítségének tudta be. Nemzeti történelmünk feljegyzi, hogy Hunyadi János,a nagy törökverő állandóan kardjára csavarva hordta a szentolvasót. A nándorfehérvári és egyéb győzelmeit is a rózsafüzér segítségének tulajdonította. II. Rákóczi Ferenc hadvezér kezében is naponta ott volt a rózsafüzér, és rendszeresen el is végezte. A török veszedelem idején a mi vidékünkön 1716-ban Péterváradnál is a rózsafüzér imádsága segítette győzelemre a keresztény seregeket.
Egyházunk a hálás megemlékezés jegyében nemcsak ezen az ünnepen, hanem egész hónap folyamán fokozottan ajánlja a közös rózsafüzér imádságot. Utánozzuk Máriát, amint Fia életének eseményeit „emlékezetébe véste és szívében gyakran gondolkodott rajtuk”( Lk 2,19). A szentatya figyelmeztet: „A szentolvasó ismétlődésével előfeltételezi a Megváltó és a Szűzanya iránti élő hitet és őszinte szeretetet”. Hasonlóan Prohászka Ottokár püspök is kiemeli: „Ó, ha tudnánk hitből imádkozni! Hitből imádkozunk, ha Krisztusban elmélyedünk. Ezt tesszük a rózsafüzérben, melynek legfőbb kelléke, hogy elmondása közben az illető hitcikkelyekkel foglalkozunk. Krisztus személye, élete, halála, a benne megnyilatkozó szeretet és fájdalom, az ő küzdelme és győzelme lebeg szemeink előtt.” Amikor a keresztény a rózsafüzért imádkozza, vagyis elkíséri Máriát élete különféle mozzanataiban, akkor megsejt valamit a Szent Szűz szívét eltöltő érzelmekből, hiszen ő tanúja és gyakran főszereplője volt ezeknek a titkoknak. A rózsafüzér negyed órája így elmélkedés, Mária vezetésével végzett szemlélődés lesz.
II. János Pál pápa emlékeztet arra is, hogy „a rózsafüzérben a Krisztus misztériumról való elmélkedés sajátos módszere az ismétlés, mely természetes módon segíti elő a titkokkal való azonosulást. Ha az imát felületesen végezzük, szárazzá válhat, de ha a szeretet kifejezésének tartjuk, nem fáradunk bele, hogy újra és újra visszatérjünk a szeretett személyhez. Az Üdvözlégyek ismétlése közvetlenül Máriához fordul, a szeretet aktusa ővele és őrajta keresztül Jézusnak szól”. Eközben az imádkozót az evangéliumi életvitelre, Krisztus követésére serkenti, a helyes gondolkodásmódra tanítja, kellő bölcsességre neveli.
A rózsafüzér az emberi szolidaritás imamódja. Kollegiális: a hívek közös imája. Tükrözi az első megváltott emberi lény, Mária lelkületét, aki az egyház képe és anyja. Ez a világ minden emberéért végzett ima, az élőkért és az elhunytakért, fiatalokért és öregekért, a szenvedélybetegekért, a széthulló családokért, mindenki boldogulásáért és üdvösségéért.
A rózsafüzérről, mint lélekmentő eszközről a Fatimai Szűzanya utolsó, október 13-i megjelenése alkalmával így nyilatkozik: „A Rózsafüzér Királynője vagyok. Továbbra is imádkozzátok a rózsafüzért. Ne bántsátok meg többé Istent! Imádkozzatok, sokat imádkozatok, és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek elveszik!”
Szent Domonkos, a nagy rendalapító korának tévtanításai, eretnekségei ellen, mint szellemi és lelki fegyvert használja és ajánlja a szentolvasót. Ezzel az imádsággal több lelket mentet meg, mint prédikációjával. Megszívlelhetjük buzdítását: „A rózsafüzér szent kard. Ez a kard nem üt sebeket, hanem inkább begyógyítja azokat. Ez a kard nem olt ki életeket, hanem inkább feltámaszt lelkeket a bűn halálából. Vegyük kezünkbe ezt a szent kardot, a rózsafüzért és harcoljunk vele a lelkekért, a békéért, a szeretetért.”

Mindenek előtt szeretettel köszöntöm honlapunk olvasóit, és a Nagyboldogasszony templom új plébánosaként szeretnék röviden, néhány sorban bemutatkozni.

1970-ben születtem Budapesten, pontosabban Budán a XII. kerületben. Itt is kereszteltek a városmajori Jézus Szíve plébániatemplomban. A hittannal is itt találkoztam először, mert iskolai hitoktatás akkoriban nem volt, bár a Kós Károly Általános Iskola, ahova jártam a kor viszonyaihoz képest kiegyensúlyozott szemléletű intézmény volt. Középiskolai tanulmányaimat már Győrött végeztem a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban 1985 és 1989 között. Teológiai tanulmányaimat a Pécsi Hittudományi Főiskolán kezdtem, amely akkor alakult újjá, de csak egy évet hallgattam ott. A második évre átjelentkeztem a Győri Hittudományi Főiskolára, ahol már, mint papnövendék folytattam tanulmányaimat. Dr. Pápai Lajos megyéspüspök 1996-ban szentelt pappá. Első beosztásom a Rábaközbe, Kapuvárra szólt. A kapuvári plébánia jó tanulóhely volt a káplánoknak, mert sokféle lelkipásztori feladattal ismerkedhettek meg: kórház, elsőpéntekes betegek, hittanórák, ifjúsági csoport és sok minden más. Két évig szolgáltam káplánként, közben 1997-ben megkezdtem tanári munkámat a főiskola Hittanár szakán, egyháztörténelem tantárgyban. 1998-ban a főpásztor a Sopron-Kertváros (Sopronbánfalva), Ágfalva, Bernnbergbánya plébánosi ellátását bízta rám. Ezeken a helyeken négy évig szolgáltam. 2002-2009 között teológiai tanárként oktattam a Hittudományi Főiskolán. Lelkipásztori munkámat Győr-Gyárváros és Győr-Sziget plébániákon folytattam, mint kisegítő lelkész. Végül 2009. augusztusától ide Ménfőre kerültem.

Sándor Gábor

Augusztus 16-án, évközi 20. vasárnapon, templomunk búcsúnapján délután 17 órakor lesz az ünnepi szentmise, melyet Dr Pápai Lajos megyéspüspök mutat be. A szertartás a Szent Antal szobornál kezdődik. A szentmise keretében megáldjuk a templom új ablakait is.

Személyi változás plébániánk életében:

Dr. Pápai Lajos Püspök atya augusztus 1-jei hatállyal Bognár István Győr-ménfői plébánost felmentette eddigi megbízatása alól és kinevezte a soproni Szent Margit plébániára.
Sándor Gábor győri teológiai tanárt kinevezte Győr-ménfői plébánossá, egyben oldallagosan ellátja a győrszemerei plébániát is.

Júliusi ünnepek

Július 1-én, szerdán este 18 órakor a Rózsafüzér Társulat tagjai jönnek össze templomunkban titokcserére.

Július 12-én, évközi 15. vasárnapon délelőtt fél 10-kor Fodróczy Kálmán Tényő – Sokorópátka esperes plébánosa mutatja be aranymiséjét.

Július 19-én, évközi 16. vasárnapon délelőtt fél 10-kor Mátrai István kanonok, nyugalmazott plébános mutatja be aranymiséjét.

Július 22-én, szerdán, Mária Magdolna ünnepén, a régi ménfői búcsú napján este 7 órakor szentmise.

Július 26-án, évközi 17. vasárnap este 19 órakor alapítványi szentmise a Bezerédj család elhunyt tagjaiért.

Április 24-én, pénteken Szent György napok lesznek a közösségi házban. Este 19 órakor szabadtéri szentmise, és a Fekete István út átadása és megáldása.

Nagyböjt péntekjein az esti szentmise előtt, 17:30-kor kezdődően plébániánk egy-egy csoportja vezetésével imádkozzuk a keresztutat:

Február 27-én a Biblia csoport
Március 6-án a két ifjúsági csoport
Március 13-án képviselőtestület
Március 20-án Kálmán Imre atya vezetésével.
Március 27-én Rózsafüzér Társulat
Április 3-án Ministránsok és a Kiwi
Április 10-én Bognár István atya vezetésével.

Jézus megváltói halálának és feltámadásának ünnepére készülünk most a
nagyböjtben. Jézussal járjuk ezt a szent időt, aki maga is kísértést
szenvedett. Az evangéliumban olvassuk, hogy miután megkeresztelkedett, a
Lélek negyven napra a pusztába vitte, ahol megkísértette a Sátán, de győ
zedelmeskedett.

A keresztény ember nagyböjti készülete nagyszerű ajándék, lehetőség, hogy
megtapasztaljuk Isten szeretetét. Óriási erő rejlik abban, negyven napon át,
világszerte kétmilliárd keresztény, Jézus példájára imádkozik és böjtöl.

XVI. Benedek pápa üzenetben fordul hozzánk, katolikus hívekhez, amelyben
kifejti a böjt értelmét. Ebből az üzenetből való az alábbi részlet:

"Az igazi böjt célja, hogy ne önmagunknak éljünk, hanem megnyissuk szívünket
Istennek és testvéreinknek. Fedezzük fel a keresztény böjt értékét és mély
értelmét. Jézus így válaszolt a sátánnak: "nem csak kenyérrel él az ember,
hanem minden Igével, amely Isten ajkáról való". Az igazi böjt tehát a valódi
táplálékra irányul, ami azt jelenti, hogy a Mennyei Atya akaratát tesszük. A
testi böjt Isten utáni éhséggé és szomjúsággá alakul át. Segít abban, hogy
kerüljük a bűnt és növekedjünk saját rendetlen vágyaink ellen.

A böjt, ha imával és adakozással párosul, hozzájárul ahhoz, hogy leküzdjük
önzésünket, és megnyitja szívünket Isten és testvéreink szeretetének. A böjt
sohasem öncélú: azt jelenti, hogy szabadon megfosztjuk magunkat valamitől,
hogy másokon segítsünk. Ezáltal konkrétan arról teszünk tanúságot, hogy
nehézségekkel küzdő testvéreink nem idegenek számunkra."

Imádság, böjt, és jócselekedet - gyakoroljuk ezt a hármas utat, hogy
növekedjünk Isten és embertársaink szeretetében.